NYELVTANULÁS VS. NYELVELSAJÁTÍTÁS

Nyelvtanulás vs. nyelvelsajátítás (language learning vs. language acquisition).
Mit is jelent ez a két fogalom? Nagyon egyszerű: a nyelvtanulás a nyelv szabályok által való felfogását, míg a nyelvelsajátítás a kommunikáció útján való nyelv-megértést jelenti.
Mindenki tanult már nyelvet, a legtöbben kettőt vagy többet is. Ha a másodikat iskolában tanultad, akkor feltehetőleg találkoztál már a nyelvtanulás fogalmával: a tanár elmondta a szabályt, te megtanultad, és alkalmaztad, több-kevesebb sikerrel -legtöbbször kevesebbel véleményem szerint-. Leírtad a szavakat egy szótárba, és azokat is megtanultad, majd használtad több-kevesebb sikerrel.
De miért is írom, hogy több-kevesebb sikerrel? Miért érzékeltetem az előző bekezdésben, hogy a nyelvtanulás az talán nem annyira működő dolog? Gondolj csak magadra, kedves olvasó. Számold össze, hogy hány órát töltöttél el szabályok magolásával, szavak memorizálásával. Hány dolgozatot írtál, hány nyelvtani tesztet töltöttél ki. Talán ötösre érettségiztél, talán van egy középfokú nyelvvizsgád, és nem érted miért nem tudsz mégsem kommunikálni. Miért? A válasz mindig ugyanaz: elfelejtettem. El bizony. De mit is? A szavakat? Hát szerintem azt már a szódolgozat után elfelejtetted... A szabályokat? Hm... mi is a helyzet a szabályokkal? Tudtál-e valójában alkalmazni egyetlen szabályt is? Persze a dolgozatban tudtad, hogy amikor az adott igeidőről van szó, mit kell beírni, mint egy matekpéldánál. Szépen megrágcsáltad a tollad végét, visszaemlékeztél, hogy mit magoltál be előző este, és odakanyarítottad a jó megoldást. Volt 45 perced, hogy összehozd... aztán vagy jó, vagy nem de az tuti. Ha jó volt, kaptál ötöskét, ha nagyon nem, akkor egyeskét, és elmondták, hogy 'hülye vagy fiam', tanuld meg jobban.
Vajon hányan beszélnének az anyanyelvükön, ha ugyanígy kellene megtanulniuk? Biztos van a környezetedben kisgyermek, és észrevetted már hogy hogyan jutalmazza a szülő minden egyes kommunikációs kísérletét. Ha rámutat pl. egy autóra, és azt mondja: -aaa, az édesanyja majd kicsattan az örömtől, hogy a gyereke felismerte az autót. Mondhatná azt is, hogy 'egyes, ülj le..' És így tovább.
- De akkor hogy a fenébe tanulja meg a gyerek azt a nyelvet? 
- Elsajátítja. 
- De hogy? 
- Úgy, hogy nem tud mást tenni: ha például fáj a hasa, és sír miatta, az anyukája meg jól megeteti, mert az hiszi, hogy éhes, akkor hamarosan rá kell jönnie, hogy jobban jár, ha valahogy el tudja mondani, mi a problémája, és akkor úgy dönt, hogy megtanulja a nyelvet. Na jó, nem ő dönt úgy, hanem a természet, ami felruházta őt a beszéd megtanulásához való képességgel. Nincsenek szabályok, nincs szótanulás, a nyelvet mégis mindenki (majdnem) el tudja sajátítani. 
Az agyunk fel van készítve rá, hogy önmaga alkosson szabályokat. Nincs szüksége tanult szabályokra. Az egyetlen dolog, amire szüksége van, az a megfelelő mennyiségű és minőségű 'input'. Igen a mennyiség, és a minőség is számít...
- És hogyan lehet akkor nyelvet tanulni?
- Hát úgy, hogy beszélgetsz, kommunikálsz, és persze tanulsz.
- De nem az volt, hogy nem kell tanulni? 
- Majdnem... Szabályokat, és szavakat nem kell tanulni. Megfelelően összeállított szövegeket, melyek tartalmazzák az adott struktúrákat. Az első nyelv elsajátításához rengeteg idő áll rendelkezésünkre. Először kb. 5-6 éves korunkig csak a beszédet kell fejlesztenünk, és az értést. Utána az iskolában megtanuljuk az írást, és az olvasást. Ennyi ideje egy felnőtt nyelvtanulónak nincs. 
HA TEHÁT EL AKAROD SAJÁTÍTANI AZ ANGOL NYELVET, ÉS ÚGY GONDOLOD, HOGY SZÜKSÉGED VAN SEGÍTSÉGRE, ESETLEG KÉRDÉSED VAN, KERESS MEG, ÉS SZÍVESEN SEGÍTEK.